Hajj.. Nagyon lusta vagyok mostanában. Le kéne nyírni a füvet, de egyáltalán nincs kedvem hozzá. 4 napja nem írtam blogot. Eszméletlen. Mindig ilyenkorra fáradok el. Illetve ahhoz mindig van energiám, hogy filmezzek, vagy videókat nézzek. Most is megnéztem a Jigoku Shoujo Mitsuganae első 4 részét, mert csak annyi volt fenn az oldalon, ahol nézni szoktam a vidiket/anime részeket. Nagyon jó anime. Ezt nézni bezzeg mindig van erőm. De amit kötelező lenne megcsinálni, meg meg kéne, ahhoz sosincs. Apám panaszkodott, hogy sok a 3asom. Én is panaszkodok, de valójában ez csak önsajnálat. Nagyon gyakran sajnálom magamat. Panaszkodok, hogy sok a 3asom, de ez ellen csak én magam tudok tenni. Iszonyatosan lusta vagyok, és nem tudok leszokni róla. És az akaraterőm is kevés. Semmi sem ösztönöz. Az ösztönöz, hogy a net, a gép, a csoki. De az nem, hogy álltaorvos v akármi más szeretnék lenni, és ehhez tanulni kéne. És ez a nagyon nagy baj. Úgy irigylem azokat, akiknek van ilyenekre erejük. Nekem is kéne lennie, de lusta vagyok helyet szorítani neki. Lusta vagyok mindenhez. Vajon ezért a pokolra kerülök? Nem szeretnék. Nem akarok olyan lenni, mint anyám volt. Sajnos a lustaságban rá hajazok, és ha nem teszek ellene, én is megszívom. Látjátok? Már megint sajnáltatom magam. Ahelyett, hogy cselekednék, panaszkodom. Inkább térjünk arra, hogy mit csináltam ma meg az elmúlt napokban. Tegnap átjött Fruzsi, és megnéztünk két filmet, egyik jobb volt, mint a másik. A ficiből egyre több rész és bonyodalom van már a fejemben. Rengeteget zabáltam. El kéne kezdenem megint tornázni. (Igen, jól látjátok, ismét lusta vagyok tenni érte.) Jah, és ajánlom a Jigoku Shoujo c. animét, mert nagyon jó. És aki azt mondja az animékre, hogy gyerekesek, azt lelövöm. Mert vannak köztük egyáltalán nem gyerekesek. Pl: ez is. Talán az a gyerekes, aki függővé válik, és el is hiszi, amit ott lát. Én nem lovalom bele magam ilyesmikbe, szóval, aki azt mondja rám, hogy gyerekes vagyok, mert animét nézek, az a halál fia. Asszem kiöntöttem a lelkemet nektek, sajnáltattam is magam, de most már elég. Majd még folyt. köv.
Pá
