Napjaim

Hát.. Aki arra gondol, hogy mostmár többet nem írok, az jól gondolja. Nem hszem, hogy eszembe jutna még, vagy ha igen, akkoris, csak két hetente. Annyi, hogy mindjárt itt a nyári szünet vége, és elkezdődik a suli, amit nem akarok. Jah, meg még mindig nem tudom elfelejteni Ádámot. Tegnap is láttam. A pályán volt, és ha az ő volt, akkor félmeztelenül is sikerült látnom^^ Rohadt jo a teste. Habár a haja inkább barns volt, meg távol voltak, meg nem aakrtam nagyon bámulni őket, szal nem biztos h ő volt. De sztem ő volt, mert mintha a mozgása is simerős lett volna.... Na mindegy. Nem kéne h érdekeljen. De érdekel. És ez nemjó. Kell egy pasi. Ő kéne a legjobban, de az nem fog menni, szal kell egy másik. Csak azzal meg az a gond, hogy fura ízlésem van, és nagyon nagyok az igényeim. Namindegy. Uccsó blog, és nyafiblog lett. Nincs időm, kedvem, hangulatom hozzá. Ennyi. Pá örökre. Kép nem lesz, pedig akartam egyet, dehát az nem lenne jo. Namindegy, beteszem. Nem érdekel mostmár ki látja. Ő az egyetlen olyan pasi, akinek akármikor, akárhol, rögtön igent mondanék. Tökéletes számomra. Kell. De nem lehet az enyém. Ennyi, nyafogásnak vége, itt a kép.